The Influence of the Rules of Succession on the Structure of Hungarian and German Families of Southern Transdanubia in the Early 20th Century
2019, 80, No. 1
Publication date
Publishing model
License type
Field
Discipline
Language of publication
Downloads
PDF 339 KB
Number of views:147
Number of downloads:16
Crossref citations:0
Altmetric score:0
Abstract
The topic of the article is the influence of the rules and customs of succession on the family structures and life strategies in Southern Transdanubia. At the beginning of the 20th century, scientists and the local administration observed significant differences between the demographical structures of the Hungarian and German inhabitants in both Tolna and Baranya counties. While a significant part of the Hungarian rural population followed the “single-child-policy” (“egyke” in Hungarian), German families in the same area did not have this concept. It was observed, that the villages with families following the singlechild-policy kept losing population and were endangered by a demographical collapse. Seeking the reasons behind the single-child-policy, the rules of succession were identified as the main difference between the Hungarian and German population. The German population practiced the so-called primogeniture (Anerbenrecht), probably brought along from the early 18th century Southern Germany, meaning that one single successor inherits the entire land asset of the family. In contrast, the custom of the Hungarian population was a proportional succession. As all heirs inherited part of the land asset, it fragmented from generation to generation. To avoid this, the rural population developed the singlechild-policy, which, on the one hand, was very effective in preventing the fragmentation of family assets and became an unwritten law in several villages, but on the other hand it caused radical demographical changes. Different measures to prevent the single-child policy didn’t have a markable effect.
Keywords:
Bibliography
Andorka R., Termékenység, gyermekszám, népességfejlődés, (in:) R. Andorka, Gyermek, család, történelem. Történeti demográfiai tanulmányok, Budapest 2001, pp. 13–144
Andrásfalvy B., A nemzetiségi és néprajzi csoportok szerepéről, (in:) L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás 1983-1984. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs 1985, pp. 449-456
Andrásfalvy B., Nyugat-baranyai német telepesek történeti-néprajzi kérdései a levéltári források tükrében, (in:) L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás 1978. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs 1979, pp. 335-346
Aradi G., Az optálás kérdése Tolna megyében, (in:) Gy. Dobos (ed.), Tolna megyei levéltári füzetek 10. Tanulmányok: Politika-, gazdaság-, család- és kultúrtörténet, Szekszárd 2002, pp. 155-199
Braun R., A hivatalos statisztika, “Nyugat” 1933, issue 19, pp. 279-281
Buday D., Az egyke Baranyavármegyében, Budapest 1909
Buday D., Az egyke, Budapest 1909
Csete B., „Elnémult harangok”, (in:) B. Csete, Faluról-falura, házról-házra… 2. ed. Budapest 1940, pp. 84-87
Elek P., Gunda B., Hilscher Z., Horváth S., Karsay Gy., Kerényi Gy., Koczogh á., Kovács I., Pócsy F., Torbágyi L., Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete, Budapest 1936
Fülep L., A magyarság pusztulása, Budapest 1984
Füzes M., A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megoszlása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben, (in.) L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs 1981, pp. 533-560
Hídvégi J., Hulló magyarság, Budapest 1938
Hölbling M., Baranya vármegyének orvosi helyirata, Pécs 1845
Hoóz I. (ed.), A baranyai nemzetiségekről, Pécs 1977
Illyés Gy., Pusztulás, “Nyugat” 1933, issue 17-18, pp. 189-205
Kiss G., A magyar föld problémája, (in:) G. Kiss, A lélek harangja, Budapest 1984, pp. 41-47
Koloh G., A másik részük nyomtalanul elmúlt a semmiben: A besencei református anyakönyvek családrekonstitúciós vizsgálata az 1787 és 1948 közötti időszakra vonatkozóan, (in:) P. Őri (ed.), Szám- (és betű)vetés: tanulmányok Faragó Tamás tiszteletére, Budapest 2014, pp. 191-306
Koloh G., Glockenklang von Hidas, (in:) M. Keller, Gy. Kövér, Cs. Sasfi (eds.), Krisen/ Geschichten in mitteleuropäischem Kontext. Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert, Wien 2015, pp. 281-308
Koloh G., „Szántani lehet, de vetni nem muszáj” (in:) B. Smid (ed.), Minden dolgok folytatása: Tanulmányok Deáky Zita 60. születésnapjára, Budapest 2015, pp. 363-380
Koloh G., Születéskorlátozás az Ormánságban: Az egyke Vajszlón és Besencén, (in:) J. Pap, á. Tóth, T. Valuch (eds.), Vidéki élet és vidéki társadalom Magyarországon, Budapest 2016, pp. 317-334
Komanovics J., Telepítések Baranyában az 1930-as és az 1940-es években, (in:) L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás 1989. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs 1989, pp. 162-170
Kopasz G., Vármegyei telepítések a két világháború között, (in:) L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás 1978. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs 1979, pp. 511-557
Kraus K-P., A németek betelepítése és családstruktúrái a Délkelet-Dunántúlon, (in:) I. Lengvári, J. Vonyó (eds.), Népek együttélése Dél-Pannóniában: tanulmányok Szita László 70. születésnapjára, Pécs 2003, pp. 217-237
Mattyasovszky M., Törzsöröklési jog és törzsöröklési szokás, Budapest 1904
Mezey B. (ed.), Magyar jogtörténet, Budapest 2007
Nagy J. T., Interetnikus kapcsolatok a Völgységben, (in:) L. Szita, Z. Szőts (eds.), A Völgység ezeregyszáz éve az életmód és a kultúra változásainak tükrében, Bonyhád 1996, pp. 217-226
Rozs A., A Turul Szövetség szervezete Pécsett 1923-1945, (in.) L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás 1989. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, Pécs 1989, pp. 171-189
Simonits E., Az egyke demológiája, Budapest 1936
Solymár I., Fejezetek Györe történetéből, (in:) Gy. Dobos (ed.), Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6., Szekszárd 1997, pp. 5-114
Solymár I., Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez, (in:) L. Szita (ed.), Baranyai Történetírás 1990/1991. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, Pécs 1992, pp. 345-394
Solymár I., „Hidas akkor szimbólummá vált”. Egy politikai jelkép a magyarok és svábok együttélésében, a bukovinai székelyek letelepítésében, (in:) L. Szita, Z. Szőcs (eds.), A Völgység két évszázada, Bonyhád 1991, pp. 85-103
Széchényi I., Az egyke, Budapest 1906
Szenyéri Z., Német sorsok a Dél-Dunántúlon 1700-2001, Dombóvár 2004
Szita L., A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a 18. században, (in:) Gy. Dobos (ed.), Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5., Szekszárd 1996, pp. 5-163
Tárkány Szücs E., Jogi népszokások parasztságunk öröklési rendjében (1700-1945), „Agrártörténeti Szemle” 1980, issue 3-4, pp. 273-310
Tegzes F., Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926; 1938), (in:) L. Szita (ed.), Baranyai Helytörténetírás 1980. A Baranya Megyei Levéltér évkönyve, Pécs 1981, pp. 495-531
Vasary I., The Sin of Transdanubia. The One-Child System in Rural Hungary, “Continuity and Change” 1989, issue 4, pp. 429-468
Zsadányi O. (ed.), Tolna vármegye adattára, Pécs 1937